Ritkán találkozunk 21 év után megjelenő folytatással, pláne olyannal, melyet 21 évig rengeteg ember tényleg várt. A T2 Trainspotting bizony pont ilyen film, hiszen az 1996-os első rész hamar igazi kultuszfilmmé nőtte ki magát, méghozzá azért, mely komoly társadalmi kérdéseket feszegetett és egyedi stílusával azonnal az agyunkba nyomta ezeket a témákat.

Valami ilyesmit vártunk a második résztől is, csak modernebb köntösbe csomagolva és közben azon vitatkoztunk, hogy vajon kiknek is szól majd a T2. Csak azoknak, akik az első rész környékén nőttek fel és a mai napig pontosan idéznek a filmből, vagy a mai fiataloknak is, akiket nagyrészt ugyanazok a társadalmi problémák vesznek körül, mint a millennium előtti generációt, csak jóval színesebb csomagolópapírba csomagolva. A színészek mellett a rendező is rábólintott a második részre, ami azt sugallja, hogy főként az előbbi csoport számára készült a film, de a végeredmény egészen mást mond.

Renton, Spud, Begbie és Sick-boy is 20 évvel öregebb, de rajtuk talán ez annyira nem látszik meg, mint mondjuk azokon, akik az első részben is felvetett társadalmi problémák közepette élték le az elmúlt 20 évüket. Az első rész kulcsszava a lázadás, míg itt inkább a kitörés lehetne a jelszó. 96-ban lázadtak a dolgok ellen, de azt láthattuk, hogy közben igyekeztek benne boldogulni a sajátos stílusukban, 2017-ben pedig inkább tenni akarnak a dolgok ellen. Ez egy éles váltásnak tűnik, de ez nem véletlen, hiszen az a 20 év valóságban is eltelt, nem csak a filmvásznon. A Trainspotting a felelőtlenség filmje volt, arról az életszakaszról mesélt, amikor az ember megteheti, hogy fütyül mindenre. A T2-ben fordul a kocka: itt az idő az, aki fütyül rád.

Persze vad buli, drogok, hányás, vér és szex most is van, sőt a mennyiségre sem lehet panaszunk, de a T2 ennél jóval többről szól. A film egyfajta tükörkép a néző számára. Mit értél el az elmúlt 20 évben? Hogyan érted azt el? Mihez kezdesz a mai világban? Mind-mind fontos és mélyreható kérdések, melyekre csak keveseknek lesz önfeledt boldogsággal nyújtott válasza. Persze egy mai 20 éves más kérdéseket láthat bele a filmbe, őket inkább a jelenkori helyzetre világíthatja rá az alkotás. Barátság, érzelmek, bosszú és boldogulás a kilátástalanságban, a hangsúly pedig főként az utóbbin van.

A T2 Trainspotting továbbra is egy humoros film, továbbra is árad belőle a társadalomkritika és a fura szociális értékrendünkre is nyíltan rámutat. Rengeteg az első részre való utalás és bizony itt nagyon fontos lenne, hogy a mozi előtt megnézzétek azt. Ha korábban már láttátok, akkor egy kis alapozásnak, ha még nem, akkor meg azért, mert zseniális alkotásról van szó, mely nélkül a második rész csak egy vérszegény, fura filmnek fog tűnni. Örömmel tapasztaltuk, hogy a zenei aláfestés most is zseniális, csakúgy mint a képi világ, amiket az ikonikus helyszínek egészítenek ki.

Ültünk a moziban közel két órát, közben nevettünk, együtt felidéztük az első részt, melyet mi magunk is csak jó pár évvel a bemutató után láttunk. Ott bent minden olyan egyszerűnek tűnt, de ahogy kiléptünk az ajtón, szíven ütöttek a látottak. Még mindig ilyen világban élünk? A helyzet tényleg csak rosszabb lett? És pont ez az, ami megmutatja, hogy a T2 bizony ismét egy remek film lett, mely a mai kínálatot elnézve simán kultuszfilm lesz. A két rész egymással együtt jár majd, olyan nem lesz, hogy az első rész az igazi, a második csak pénzcsináló folytatás, vagy aki így gondolja, az nem tudja lenyelni azt a 20 évet.

Válaszd az életet, válaszd a Facebookot, a Twittert, az Instagramot. Vagy inkább válaszd a jövőt, a szeretteidet és válaszd az ÉLETET.

T2 Trainspotting – 9/10

A T2 Trainspotting március 2-án kerül a magyar mozikba.